Isten megoldása az ember gondjaira
A Biblia nagy témája „Isten Királysága”. De mit jelent ez?
A Biblia legelső könyve, a Teremtés könyve elmondja nekünk Isten szándékát a teremtéssel, és az emberiség helyét abban:
Isten az embert saját képére teremtette; Isten képmására; férfinak és nőnek teremtette őket (1Mózes 1:27).
Más szavakkal, a földön élő embereknek Isten tulajdonságait kellett volna megjeleníteniük.
Ezeket a tulajdonságokat egy kétezer évvel későbbi, Mózesnek szóló drámai kinyilatkoztatás foglalja össze, amikor Isten megmutatta Mózesnek az Ő dicsőségét, és így szólt:
az ÚR, és így mondta azt ki: Az ÚR, az ÚR irgalmas és kegyelmes Isten! Türelme hosszú, szeretete és hűsége nagy! 7Megtartja irgalmát ezer nemzedéken át, megbocsátja a bűnt, hitszegést és vétket. Bár nem hagyja egészen büntetés nélkül, (2Mózes 34:6–7).
A változás szükségessége
Minél többet figyelünk, annál inkább belátjuk, hogy a fenti tulajdonságokra szükség van világunkban.
Kapcsolatainkban alkalmazkodnunk kell egymás szükségleteihez, és úgy kell viselkednünk, hogy ne okozzunk szomorúságot és bánatot. A kapcsolataink által az ilyen tulajdonságok megváltoztatnák a közösségek működését amelyekben élünk. A nemzetközi kapcsolatok átalakulnának, ha mindezeket betartanák. Még azt is megváltoztatnánk, ahogyan a természeti környezetünkkel bánunk.
Ha a vezetők minden szinten megtartanák ezeket az értékeket, gondoljon arra, hogy az milyen nagy változást jelentene. Az embereket túl gyakran a kapzsiság és a hatalomvágy hajtja. Az eredménye ennek a konfliktusok, önző magatartások, amelyek célja a személyes, intézményi, faji vagy nemzeti felsőbbrendűség érvényesítése. A Biblia ezt az emberi hajlamot „bűnként” emlegeti.
Vessen egy pillantást a hírekre, és láthatja, milyen közel áll ez az igazsághoz – a politikában, az üzleti, és a családi életben, a sportban, a kultúrában – valójában az emberi tevékenység minden területén. Ezzel szemben, ahol jó dolgok történnek – és meg is történnek –, ott általában Isten dicsőségége működik.
Isten Királysága egy olyan világról szól, amelyben ez az „Isten dicsősége” végső soron betölti a földet. A Biblia biztosít bennünket, hogy ez meg fog történni. Nyilvánvaló, hogy változásnak kell történnie. Ennek kiindulópontja a változás vágya, annak felismerése, hogy tenni kell valamit, hogy a világ fennmaradjon, mint olyan hely, ahol a szépség felülkerekedik a rútságon, ahol „Isten dicsősége” uralkodik.
Jézus első eljövetele
Az evangéliumi üzenet az, hogy változás történhet és meg is fog történni. Az „evangélium” jelentése „jó hír” vagy „örömhír”. Ennek a jó hírnek a középpontjában az Úr Jézus Krisztus áll. Saját életében megtestesítette azt a változást, ami megtörténhet. Reményt ad azoknak, akik neki ajánlják életüket.
Paradox módon élete legfőbb cselekedete a halála volt. Mindez az emberi természet problémái miatt következett be, és egy teljesen igazságtalan tárgyalást folyt le emiatt, amelyet az igazságtalan szenvedés követett, ami a keresztre feszítésével végződött. Közvetlenül azelőtt, hogy ez megtörtént volna, Jézus ezt mondta:
Nincs senkiben nagyobb szeretet annál, mint ha valaki életét adja barátaiért. Ti barátaim vagytok, ha azt teszitek, amit én parancsolok nektek. (János 15:13-14).
Más szóval, hagyta magát elfogni és megkínozni, és keresztre szögezni, hogy megmutassa a bűn hatalmasságát, és bemutassa a világnak, hogy a bűn halálhoz vezet.
Ugyanakkor ez a szeretet kimutatása is volt. Mert senki sem adhat nagyobb szeretetet annál, mint hogy életét adja másokért. A szeretet, amely halálba vitte, ugyan az a szeretet volt amely legyőzte a bűnt. Jézus soha nem engedett késztetéseinek, vagy kísértéseknek, amelyekkel szembesült.
Ezért Isten, aki teljesen szent és igaz, feltámasztotta őt, miután három napig holtan feküdt a hideg, lezárt és őrzött sírban.
Nem volt kétség a haláláról, és nem volt kétséges a feltámadásáról sem. 40 napon át különféle helyzetekben jelent meg sokféle ember előtt.
Ezután találkozott tanítványaival, és azt rendelte nekik, hogy menjenek el szerte a világba, és hirdessék a jó hírt, hogy valóban feltámadott. Isten szándéka már a teremtéskor biztos volt. Míg az első ember (Ádám) nem engedelmeskedett Istennek és nem mutatta meg dicsőségét, Jézusnak ez sikerült. Legyőzte a bűnt, egyszer s mindenkorra. Mostantól mindazok, akik megismerték élete és halála tanúlságait, és kinyilvánították, hogy hisznek mindebben, amit ez jelent, új életet élhet „benne”.
Jézus második eljövetele
De itt többről van szó, mint egyszerűen csak tovább élni. Amikor Jézus felment a mennybe, miközben tanítványai nézték, két angyal jelent meg nekik, és ezt mondták:
"… miért álltok itt az ég felé nézve? Ez a Jézus, aki felvitetett tőletek a mennybe, úgy jön el, ahogyan láttátok őt felmenni a mennybe." ApCsel 1:11
Így biztosítva őket, hogy Jézus visszatér a földre, Jézus második eljövetele a hívők központi reményévé vált.
Mivel ember által lett a halál, ember által lett a halottak feltámadása is. Mert amint Ádámban mindenki meghal, úgy Krisztusban is mindenki életre kel. De ki-ki a maga rendje szerint: Krisztus az első zsengéje, azután azok, akik Krisztuséi az ő eljövetelekor. Aztán jön a vég, amikor átadja a királyságot Istennek, az Atya, amikor véget vet minden földi hatalomnak és uralomnak. Mert addig kell uralkodnia, amíg minden ellenséget lábai alá nem vet. Az utolsó ellenség, amely elpusztul a halál (1Korinthus 15:20–26).
Krisztus „az első gyümölcs” – az első ember, aki örök életre támadt fel. „Eljövetelekor” megítéli azokat, akik Krisztuséi. Ha tehát „Krisztushoz tartozunk”, elhívást kapunk, hogy szembenézzünk vele az Ítéletkor, mindazokkal együtt, akik megismerték őt. Ha meghaltunk, ugyanabból a célból fogunk feltámadni, amiért ő is feltámadt – hogy számon kérjék életünket, és különösen az evangéliumra adott válaszainkat.
'Mert addig kell uralkodnia, amíg minden ellenségét lábai alá nem vet.'
Ahogy az igeszakasz többi része is világossá teszi, ez magában foglalja a föld feletti hatalmát és annak megtisztítását mindentől, ami ellenkezik Isten szándékával. Visszatértünk a Biblia legfőbb témájához – Isten országához – a földi állapotokhoz, amikor Isten törvényei érvényesülnek, amikor a férfiak és a nők harmóniában élnek egymással az Úr Jézus Krisztus irányítása alatt azok, akik , hozzá hasonlóan halhatatlanná váltak.
Hogy milyen lesz ebben az időben a föld halandó lakosainak élete? Béke lesz (Ézsaiás 2:4). Minden embernek lesz elegendő élelme (Zsoltárok 72:16; Ámós 9:13, 14). Az egészségügyi problémák megoldódnak, és a férfiak és nők egészséges életet élnek a természettel összhangban (Ézsaiás 35). A munka kielégítő és eredményes lesz (Ézsaiás 65:21–23). A gyermekek biztonságos és egészséges környezetben nőnek fel, az idős embereket pedig tisztelik és elégedettek lesznek (Ézsaiás 65:20; Zakariás 8:4, 5). A föld erőforrásait többé nem pazarolják vagy ragadják el, hogy a keveseket gazdagítsák, és a gazdagok többé nem lesznek előnyben a szegényekkel szemben ( Zsoltárok 72:4, 12–14 ).
A királyság közeledtének jelei
Nyomorúságos idő lesz az, amilyen nem volt, mióta népek vannak, addig az időig (Daniel 12:1).
A világ tele lensz problémákkal, és az emberek félnek majd a jövőtől. De Jézus is biztosította őket: Lesznek jelek a napon, a holdban és a csillagokban; és a földön a nemzetek nyomorúsága, zűrzavar, a tenger és a hullámok zúgása; Az emberek szíve megrendül a félelemtől és a földre váró dolgoktól, mert az egek hatalmai megrendülnek. Akkor meglátják az Emberfiát eljönni felhőben hatalommal és nagy dicsőséggel... Így ti is, mihelyt látjátok, hogy ezek mind bekövetkeznek, tudjátok, hogy közel van az Isten országa. (Lukács 21:25–27, 31).
Isten Királysága a megoldás minden problémánkra, és az egész világ problémáira. Ha életünk fókuszpontjává tesszük, bizalommal és izgalommal várhatjuk.
Michael Owen cikke a Christadelphian „Glad Tidings” magazinban, 2018. júliusában