top of page
Keresés
  • alison3878

Miért engedi meg Isten a szenvedést? Why does God allow suffering?


Isten mindenkinek megadta a lehetőséget, hogy válasszon jó és rossz, jó és rossz között. Örök életet ígért azoknak, akik az Ő útját választják. Sajnos gyakran rosszul döntünk. Figyelmen kívül hagyjuk Isten szeretetelvét.

Az évszázadok során milliók haltak meg számtalan háborúban. A háborúk az emberi büszkeség és kapzsiság miatt indulnak ki (Jakab 4:1–3). Isten nem hibás.

Az éhség is millióknak okozott szenvedést. Mégis az egyik nemzet önző módon élelmiszert halmoz fel, míg a másikban az emberek éheznek. Mi vagyunk ezért felelősek, nem Isten.

Az illegális „kemény” drogok elsöprik a világot, szörnyű következményekkel milliókra nézve. A pénz szabályai. A Biblia azt mondja, hogy „a pénz szeretete mindenféle gonoszság gyökere” (1Timótheus 6:10). Az emberi kapzsiság az oka.

Erőszakos korban élünk. Az időseket megtámadják, a fiatalokat bántalmazzák, a tehetetleneket kihasználják. El kell ismernünk, hogy az emberek nagy szerepet játszanak a szenvedés okaiban. De nem csak mi vagyunk felelősek.


Isten cselekedetei

A természetben rejlő erő csodálatos. Nem élhet át földrengést, vulkánkitörést, tomboló tengert vagy hurrikánt anélkül, hogy tehetetlennek érezné magát.

Mégis sok olyan baleset elkerülhető, amelyeket könnyen „Isten cselekedeteinek” neveznek. Például az „elsüllyeszthetetlen” Titanic hajó első útjára 1912-ben jéghegynek ütközött és elsüllyedt. Több száz utas fulladt meg. Tragikus volt, de biztosan nem várhatjuk el Istentől, hogy jéghegyeket mozdítson el az útból?


Az ok és okozat világában élünk. Tudjuk, hogy megfulladhatunk a vízben, vagy megéghetünk egy tűzben. Az univerzumot természeti törvények irányítják. Amikor megtámadjuk ezeket a törvényeket, nem mindig menekülhetünk meg. Ha Isten folyamatosan változtatná a természet törvényeit, hogy megvédjen minket önmagunktól, akkor a földi élet elképzelhetetlenül kiszámíthatatlan lenne.

Általános egyetértés van abban, hogy a természeti katasztrófák gyakorisága és súlyossága növekszik, és az általános vélekedés szerint ez legalább részben a saját szennyezésünk bolygónkra gyakorolt ​​hatásainak köszönhető.

Vannak azonban olyan katasztrófák, amelyeket nem látunk előre, és amelyekért nem tudunk felelősséget vállalni. Például néha elbukik a csapadék, és vele együtt a betakarítás is. Isten a világegyetem ura, nem az emberek (Jób 38:1–4). Ebben a jelenlegi világban nem fogjuk teljesen megérteni Isten gondolatait. De mindannyian egy közös emberiség részei vagyunk. Ahogyan Isten „esőt ad az igazakra és a hamisakra” (Máté 5:45), úgy a természeti katasztrófák is érintik az ártatlanokat és a bűnösöket. Isten ereje nagy, mi pedig gyengék. Senkinek nem ad garanciát a biztonságra ebben az életben.

Könnyű azt feltételezni, hogy a szenvedés mindig gonosz. Egy univerzális elv azonban működik. A Biblia azt tanítja, hogy a szenvedés önmagában nem rossz. Ez egy sokkal mélyebb probléma megoldása: a szenvedés a bűn (Isten törvényének megszegése) eredménye. „A bűn egy ember (Ádám) által jött a világba, és a bűn által a halál, és így a halál minden emberre átterjedt, mert mindenki vétkezett” (Róma 5:12).

Néha azt feltételezik, hogy ha valakivel rossz történik, akkor valahogy ki kell érdemelnie. Jézus határozottan cáfolta ezt az elképzelést. Amikor ártatlan emberek haltak meg egy torony összeomlása után, azt mondta: „Azok a tizennyolcok, akikre rádőlt a siloámi torony, és megölték őket: Ön szerint ők rosszabbak voltak, mint a többiek, akik Jeruzsálemben éltek? Nem, mondom neked; de ha meg nem tértek, mindnyájan ugyanúgy elvesztek” (Lukács 13:4–5).

Amikor szenvedést tapasztal vagy lát, ne azon töprengjen, hogy megérdemelt-e, és ne érezze magát tehetetlennek – hagyja, hogy emlékeztessen rá, mennyire kiszolgáltatott vagy, és ragadd meg az alkalmat, hogy felkutasd az élet értelmét.


Szenvedés és bűn

Amikor a bűn a világra jött az Édenkertben (1Mózes 3), a tökéletes harmónia Isten és az emberek között megbomlott. Azóta is nagy árat fizetünk. A bűn és a halál az igazi problémák, amelyekkel szembesülünk, és ezek magyarázzák a szenvedés problémáját.


A keresztre feszítés

Amikor Ádám vétkezett, a halál egyetemessé vált, ez alól nem kivételek. Csak egy ember volt, aki soha nem vétkezett: Jézus Krisztus, Isten Fia. Mivel bűntelen volt, Isten feltámasztotta a halálból (ApCsel 2:24), mert nem érdemelte meg, hogy halott maradjon.

De Jézus rettenetesen szenvedett, és szörnyű halált halt. Miért engedte meg Isten, hogy a Fia átmenjen ezen? Jézus, az emberek legjobbja, nem érdemelte meg a halált. A válasz erre a kérdésre a szenvedés problémájának lényege.

Isten megengedte Jézusnak, hogy meghaljon, hogy megmentsen téged és engem. Mivel az emberiség elszakadt Istentől, csak egy bűntelen ember, Jézus élete és halála által tudtunk újra egyesülni Istennel.

Jézusnak a bűn felett aratott győzelme lehetővé tette az örök életet mindazok számára, akik bocsánatot keresnek bűneikért, és betartják Isten parancsolatait. Jézus szenvedése az Isten iránti engedelmességben volt a megváltásunk ára.

Isten is szenvedett, amikor látta Fiát, Jézust meghalni a kereszten. Ebből két dolgot tanulunk: a. nem szabad arra számítanunk, hogy elkerüljük a szenvedést.

b. a szenvedés nem csak valami rossz, hanem a bűn feletti győzelem is, és Isten ajándéka az örök élet.

Jézus szenvedése üdvösségünk középpontjában áll. Mivel meghalt, élhetünk. A kereszténnyé válás módja az, hogy megbánjuk bűneinket és elfordulunk tőlük, majd megkeresztelkedünk, ami azt jelenti, hogy vízbe merítjük. Ez Krisztus halálának jelképe. Amikor megkeresztelkedünk, kijelentjük, hogy csatlakozni akarunk Krisztushoz a bűntől való elfordulásban és új életre való feltámadásban. Szeretnénk helyreállítani az Istennel való harmóniát. Hálásak vagyunk, hogy értünk szenvedett, és szeretnénk válaszolni mindenki iránti szeretetére.

Lehet, hogy szenvedni fogunk a hitünkért, de ha így teszünk, akkor Krisztus szenvedéseiben osztozunk. Úgy gondolják, hogy Péter apostol e szavait azoknak a tanítványoknak írta, akik Néro félelmetes üldözésén estek át:

Szeretteim, ne lepődj meg a tüzes próbán, amikor rád kerül, hogy próbára tegyen, mintha valami furcsa dolog történne veled. De örüljetek, amennyiben osztoztok Krisztus szenvedésében, hogy ti is örvendezhessetek és örülhessetek, amikor az ő dicsősége megjelenik (1Péter 4:12-13).


Lehet-e értéke a szenvedésnek?

Igen, biztosan lehet. Jézus szenvedésének volt értéke: „Mert Isten nem haragra rendelt minket, hanem arra, hogy üdvösséget nyerjünk Urunk Jézus Krisztus által, aki meghalt értünk, hogy akár ébren vagyunk, akár alszunk, vele éljünk” (1Thesszalonika 5: 9–10). Nagyobb valószínűséggel fejlődünk lelkileg, ha az élet nehéz, mint amikor könnyű.

Az a fontos, hogy ne élj hosszú életet szenvedéstől mentesen. Isten útját kell követni, még ha szenvedést is jelent, hogy ne vesszünk el örökre. Az Istenbe vetett hit és a szenvedés elfogadása az örök élethez és a Vele való örök közösséghez vezethet. Ez az élet végső valósága, ha Krisztus követője vagy.

Krisztus tanítványa számára az élet hullámvölgyei nem véletlenszerűek. Bármit is sodorhat rád az élet, még a kellemetlen dolgokat is, biztos lehetsz abban, hogy Isten irányít. „És tudjuk, hogy azoknak, akik Istent szeretik, minden javukra szolgál, azoknak, akiket az ő szándéka szerint hívott el” (Róma 8:28). A Biblia Istent egy jó szülőhöz hasonlítja:

Ők ugyanis rövid ideig fegyelmeztek minket, ahogyan a legjobbnak látták, de ő fegyelmezett a javunkra, hogy osztozhassunk az ő szentségében. Pillanatnyilag minden fegyelem inkább fájdalmasnak tűnik, mint kellemesnek, de később meghozza az igazság békés gyümölcsét azok számára, akiket ez képezett (Zsidók 12:10–11).

Ahelyett, hogy Istent hibáztatnák a még nem tökéletes világ szenvedéséért, a keresztények hálát fognak adni Istennek, hogy reményt adott egy jobb életre, és hogy felkészíti őket erre a jobb életre.


Vége lesz a szenvedésnek?

Igen, a szenvedésnek vége lesz. Isten a világegyetem építésze. Van egy mesterterve az emberiség számára. Azt tervezi, hogy megtisztítja a földet a betegségtől és a bánattól, a bűntől és a szenvedéstől, a betegségtől és a haláltól. Visszaküldi Jézust a földre, hogy ’mindent megújítson’ (Jelenések 21:3–5). Isten azt tervezi, hogy betölti a földet dicsőségével (4Móz 14:21).

Pál apostol ezt mondta a római keresztényeknek: „Úgy gondolom, hogy a jelen idő szenvedéseit nem érdemes összehasonlítani azzal a dicsőséggel, amely kinyilatkoztatásra kerül nekünk” (Róma 8:18). A szenvedés problémájának megértése segíthet Isten földi Királysága felé, ha az életedet Istennek adod.

Valóban: „ha kitartunk, vele együtt uralkodni is fogunk” (2Timóteus 2:12).


God has given everyone the opportunity to choose between right and wrong, good and evil. He has promised everlasting life to those who choose to follow His way. Sadly, we often make the wrong choice. We ignore God’s principle of love.

Down the centuries, millions have died in countless wars. Wars start because of human pride and greed (James 4:1–3). God is not to blame.

Hunger, too, has brought suffering to millions. Yet one nation selfishly hoards food while people starve in another. We are responsible for this, not God.

Illegal ‘hard’ drugs are sweeping the world, with terrible consequences for millions. Money rules. The Bible says ‘the love of money is a root of all kinds of evils’ (1 Timothy 6:10). Human greed is the cause.

We live in a violent age. The old are attacked, the young are abused, the helpless are exploited. We must acknowledge that humans play a major part in the cause of suffering. But we are not solely responsible.


Acts of God

The power in nature is awesome. You cannot experience an earthquake, a volcanic eruption, a raging sea or a hurricane without feeling helpless.

Yet many accidents which are glibly called ‘acts of God’ could be avoided. For example, the ‘unsinkable’ ship Titanic hit an iceberg and sank on its maiden voyage in 1912. Hundreds of passengers drowned. It was tragic, but surely we cannot expect God to move icebergs out of the way?

We live in a world of cause and effect. We know that we can drown in water or get burned in a fire. The universe is governed by natural laws. When we challenge these laws we shall not always escape. If God kept changing the laws of nature to protect us from ourselves, life on earth would be impossibly unpredictable.

It is generally agreed that natural disasters are increasing in frequency and severity, and it is generally believed that this is at least partly due to the effects of our own pollution on the planet.

However, there are disasters which we cannot foresee, and for which we can’t be responsible. For example, sometimes rainfall fails, and harvests fail with it. God is the master of the universe, not humans (Job 38:1–4). We shall not, in this present world, fully understand God’s mind. But we are all part of a common humanity. Just as God ‘sends rain on the just and on the unjust’ (Matthew 5:45), so also natural disasters affect the innocent and guilty alike. God’s power is great and we are weak. He does not give anyone a guarantee of security in this life.

It is easy to assume that suffering is always evil. However, a universal principle is at work. The Bible teaches that suffering in itself is not evil. It is the outworking of a much deeper problem: suffering is the result of sin (the breaking of God’s law). ‘Sin came into the world through one man (Adam), and death through sin, and so death spread to all men because all sinned’ (Romans 5:12).

It is sometimes assumed that when evil happens to someone, they must somehow deserve it. Jesus firmly refuted that notion. When innocent people died after a tower collapsed, he said ‘those eighteen on whom the tower in Siloam fell and killed them: do you think that they were worse offenders than all the others who lived in Jerusalem? No, I tell you; but unless you repent, you will all likewise perish’ (Luke 13:4–5).

When you experience or see suffering, don’t wonder whether it was deserved, and don’t feel helpless—let it remind you how vulnerable you are, and take the opportunity to search out the meaning of life.


Suffering and Sin

When sin came into the world in the Garden of Eden (Genesis 3), the perfect harmony between God and humans had been broken. We have been paying a heavy price ever since. Sin and death are the real problems we face and they explain the problem of suffering.


The Crucifixion

When Adam sinned, death became universal, no exceptions to it. There has only been one man who never sinned: Jesus Christ, the Son of God. Because he was sinless God raised him from the dead (Acts 2:24) because he did not deserve to remain dead.

But Jesus suffered terribly, and died an awful death. Why did God allow His Son to go through that? Jesus, the best of men, did not deserve to die. The answer to this question is at the very heart of the problem of suffering.

God allowed Jesus to die in order to save you and me. Because humankind had fallen away from God, we could only be reunited with God through the life and death of a sinless man, Jesus.

The victory of Jesus over sin made everlasting life possible for all who seek forgiveness for their sins, and who keep God’s commandments. The suffering of Jesus in obedience to God was the price of our redemption.

God also suffered as He watched His Son Jesus die on the cross. From this we learn two things: a. we should not expect to escape suffering.

b. suffering is not just something bad: it is also victory over sin, and God’s gift of everlasting life.

The suffering of Jesus is at the heart of our salvation. Because he died, we can live. The way to become a Christian is to repent of our sins and turn away from them, and then to be baptised, which is to be immersed in water. This is a symbol of Christ’s death. When we are baptised, we declare that we want to join Christ in turning away from sin, and being raised to a new life. We want to be restored to harmony with God. We are grateful that he suffered for us, and we want to respond to his love for all.

It may be that we will suffer for our faith, but if we do then we are sharing in Christ’s sufferings. It is thought that these words of the Apostle Peter were written to disciples who were undergoing the fearful persecution of Nero:

Beloved, do not be surprised at the fiery trial when it comes upon you to test you, as though something strange were happening to you. But rejoice insofar as you share Christ’s sufferings, that you may also rejoice and be glad when his glory is revealed (1 Peter 4:12–13).


Can Suffering Have Value?

Yes, it certainly can. The suffering of Jesus had value: ‘For God has not destined us for wrath, but to obtain salvation through our Lord Jesus Christ, who died for us so that whether we are awake or asleep we might live with him’ (1 Thessalonians 5:9–10). We are more likely to grow spiritually when life is hard than when it is easy.

The important thing is not living a long life, free from suffering. It is to follow God’s way, even if it means suffering, so that we do not perish eternally. Faith in God and acceptance of suffering can lead you to everlasting life and eternal fellowship with Him. That is the ultimate reality of life, if you are a follower of Christ.

For the disciple of Christ, life’s ups and downs are not random. Whatever life might throw at you, even the unpleasant things, you have the assurance that God is in control. ‘And we know that for those who love God all things work together for good, for those who are called according to his purpose’ (Romans 8:28). The Bible compares God to a good parent:

For they disciplined us for a short time as it seemed best to them, but he disciplines us for our good, that we may share his holiness. For the moment all discipline seems painful rather than pleasant, but later it yields the peaceful fruit of righteousness to those who have been trained by it (Hebrews 12:10–11).

Rather than blame God for the suffering in a world which is not yet perfect, Christians will thank God that He has provided a hope of a better life, and that He is preparing them for that better life.


Will Suffering Ever End?

Yes, suffering will end. God is the architect of the universe. He has a masterplan for humankind. He plans to cleanse the earth of sickness and sorrow, sin and suffering, disease and death. He will send Jesus back to the earth to make ‘all things new’ (Revelation 21:3–5). God plans to fill the earth with His glory (Numbers 14:21).

The Apostle Paul told the Christians in Rome: ‘I consider that the sufferings of this present time are not worth comparing with the glory that is to be revealed to us’ (Romans 8:18). An understanding of the problem of suffering can help you towards God’s Kingdom on earth, if you give your life to God.

Truly, ‘if we endure, we will also reign with him’ (2 Timothy 2:12).

4 megtekintés0 hozzászólás

Comments


bottom of page